Holdvilágos éjszakán tárd ki az ablakod,kreses az égen egy szerencse csillagot!S,ha megtaláltad mondj el egy imát,mert akire akkor gondoltál az csak téged imád.
"Szeress, mert rövid az élet, Szeress, mert múlnak az évek, Szeress, mert annyira kívánlak, Szeress, mert csak téged IMÁDLAK!"
"Van, aki könnyen megkapja, akit szeret, van, aki sír szenved, míg az ővé lehet. Van aki könnyek nélkül tud feledni. Van, aki meghal, mert igazán tud SZERETNI!"
"Te a világnak, csak valaki vagy, De valakinek mindennél fontosabb vagy!"
"Bűn az élet, Meghalni félek. Csak egy dolog éltet, SZERETLEK téged!"
A Hold sejtelmesen világítja meg meztelen tested. Vágyakozó szemeid tűzben égnek. Beleborzongsz édes érintésembe, finoman megcsókollak, azután....
Nem tudom elmondani, Amit irántad érzek. Néha hiányzol, De még nem szeretlek. De azért remélem Mellettem maradsz. Mert a szívem felé Jó úton haladsz!
Várom, hogy felhívj és halljam a hangodat. S szívesen érzem ajkamon ajkadat. Mégis,hogyha nem hívsz, Nem öl meg a bánat. Nem vágyom rád annyira, Hogy sírjak utánnad!
Szeretnék veled mindíg együtt lenni, zöld erdő mélyén veled sétálgatni. Fogni a kezed és csókolni a szád. És így lenni veled egy életen át!
Örömmel vettem telefonom a kezembe. Az örömtől könny szökött a szemembe, mert mikor e szót írom:SZERETLEK ,tudom míg élek soha nem feledlek.
Szeretnék nevetni,szívböl ölelni,pici szádra csókokat lehelni.Minden reggel melletted ébredni,s édes csókkal álmodból kelteni.
Ha a szívem dobbanását csokorba tudnám szedni,átnyújthatnám a világ legszebb szerelmes vallomását.
Mint az ürben az égitest kering lelkemben a hiányod!
Oly szenvedélyesen szeretlek,hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogyrád nehezedjen súly!
Édes álom szállt szememre s nem akartam hinni benne. Te vagy álmom őrangyala, édes kedves hívj fel még ma. |